Láttam magam…
(2010 tavasz)
Láttam magam hosszú álomban
Hemperegni tétlen, tudatlan.
Magasban hinni képzelt valóm,
Bábom mozgatni üres padlón.
Láttam magam választ várva,
mint halántékomon pedző dárda.
Mikor jön e hang kiadója?
Összhang híján ment a harc e szóra.
Láttam magam választani képtelen,
Kiért is kell kiállnom most éppen?
Kapcsom nem lévén test és lélek közt,
Tudtam egy nap mégis megérzem a közt.
Láttam magam testembe burkolózva,
hozzáférhetetlennek hitt lelkem óvva:
Szívem kihasználatlan magam által,
testem kiszolgáltatottan mások által.
Láttam magam gyűjtögetni ezernyi érzést,
felbontatlan hevernek szerteszét,
félretéve. Majd ha képes leszek!
Felbontom, ha meg is veszek!
|