Ha sírnál...
Sok száz darab
meg nem tapasztalt gondolat
ezer súlyos könnyként pottyan
várva-váratlan.
Ki meri megnézni
s felnyitni, burkát vésni
annak az átlátszó vérnek
mi nedve élők szemének.
Töröld vagy folyasd
arcodon görgő csillámodat
míg le nem suhan
ujjaid közt savanyúan.
Hidd el nem különbek
se soványak se kövérek
akárhányszor legördülnek
szemeid fényében fürödnek.
|