Az ablakon át
Én csak egy közönséges
szoba vagyok
Egy egészen közönséges
ablakkal.
Gyere, fáradj be ide,
kedves vendég !
Nézz körül jól itt belül,
és nézd,
Hogy milyen kilátásaim
vannak nekem !
Elhagysz, mert közönséges
szoba vagyok,
Egy teljes egészében közönséges
ablakkal.
Járd körül az engem átölelő
szürke falakat,
Nézd meg majd közönséges
ablakomat,
S próbálj meg némi belátással
lenni rám !
|